.

Amikor a környezetvédelemről beszélünk nagy eséllyel rögtön eszünkbe jut az olajipar okozta talajszennyezések, a tönkrement tengeri ökoszisztémák, a magas szén-dioxid kibocsátás, és minden, ami ebből származik. Ez közismert tény, azzal viszont kevesebben vagyunk tisztában, hogy a divatipar áll a második helyen a legszennyezőbb iparágak listáján. Elsőre talán nem is értjük az okát.

A WWF adatai adnak erre magyarázatot: egy egyszerű pamutpóló elkészítéséhez 2700 liter víz szükséges. Érdemes belegondolni mennyi mindenre elegendő lenne ennyi víz. Ráadásul évente több, mint 150 milliárd ruhadarab jön ki a gyárakból az üzletekbe. Ott van végül a tonnaszámra hulladékba kikerülő ruha, ami majd évszázadok alatt bomlik le, mivel ma már szinte minden ruhában van valamennyi műanyag is, ami ebben gátolja. És a környezetterhelés mellett nem is beszéltünk az állatok kizsákmányolásáról. Hogy jobban elmélyüljünk a témában, ajánlott a The True Cost című dokumentumfilm megnézése, amely online megtekinthető itt. 

Forrás: bustle.com

Valóban, a divatipar őrült tempót diktál, a fast fashion üzleteknek “köszönhetően” már nem is évente, hanem szezonálisan változik meg az, hogy éppen mi divatos. Ránk nőkre különösen hat a tetszeni akarás által ránk rótt társadalmi nyomás. A többség számára teljesen elérhető árak mellett (itt szembeötlik velünk az a kérdés: de milyen áron) folyamatosan ki vagyunk téve annak, hogy ruhavásárlás-függővé válunk – figyelembe véve azt is, hogy általában nem arról híresek ezek a ruhadarabok, hogy évekig tartósak – már miért is lennének, hiszen a divat úgyis változik. 

Gondolkodhatunk úgy, hogy rendben, valóban szomorú adatok ezek, de a saját ruhásszekrényünket mégis szívesen kihagynánk a dologból. Mert ugye, kellemetlen rágondolni a saját vásárlási szokásainkra ebből a megvilágításból. Ugyan mi múlik azon az akciósan vásárolt pár ruhadarabon, amit a múlt héten vásároltam? Mit számít az, hogy ismét kiselejteztem egy zsák ruhát, amit egyszerűen meguntam, és amúgy sem viseltem már 2-3 éve? De hogyne nem számítana mégis, ha az emberiség nagy része hasonló módon gondolkodik? És ha belátjuk, hogy semmi sem mindegy, mégis mit tehetünk, ha nem szeretnénk lemondani a szép ruhákról, de jobban oda szeretnénk figyelni a fenntarthatóbb öltözködésre?

Forrás: mygreencloset.com

Kerüljük az impulzív ruhavásárlást!

A legnagyobb problémát a túlfogyasztás jelenti, így ha alkalomadtán új ruhát vásárolunk, a mennyiség helyett a minőségen legyen a hangsúly. Ne vásároljunk meg mindent, ami éppen megtetszik, csupán azt, amire tényleg szükségünk is van. Ehhez pedig jól kell ismernünk az aktuális ruhatárunkat, és mindig tudnunk kell, milyen ruhadarabokra van tényleg szükségünk. Helyette építsünk ki minden szezonra kapszularuhatárat, amelyben minden darab kombinálható minden ruhadarabbal. Így kevesebb is elég lesz, mégsem fogjuk azt érezni, hogy nincs mit felvennünk. Ismerjük meg, milyen színek és minták  állnak jól nekünk, és ilyeneket vásároljunk, ezzel is garantálva azt, hogy valóban használni fogjuk azt, amit megvásároltunk.

“Vásároljunk” a meglévő ruháinkból: fedezzük fel újra és hordjuk többet azt, amink van!

Bármilyen kézenfekvő is legyen, a legegyszerűbb fenntartható vásárlási tipp az, ha nem vásárolunk. Néha egy egyszerű rendrakás vagy átrendezés is elég ahhoz, hogy előkerüljenek rég nem látott, picit elfelejtett ruhadarabjaink. Ezek az alkalmak megragadhatóak arra is, hogy kevésbé kedvelt ruháinknak második esélyt adjunk. Bizonyára sokunknak van egy varrónő ismerőse, aki csodát tud művelni némi átalakítással egy azelőtt kevésbé előnyös ruhadarabból. Még vagányabb megoldás, ha mi magunk alakítjuk át a ruháinkat, éppen úgy, ahogy elképzeltük. Talán jó ötlet befektetni egy saját varrógépbe!

Ellenőrizzük a kiszemelt ruha alapanyagát és gyártási helyét!

Az alapanyagok mellett a varrások, az eldolgozás, a gombok minősége, a cipzár, a bélés, a szabásvonalak is sokat segítenek abban, hogy el tudjuk dönteni: minőségi darabot készülünk megvenni, vagy sem. Etikus megfontolás miatt is kerüljük azokat a darabokat, amelyek a távolkeleten készültek. Legjobb, ha az országon belül vagy csak Európában gyártott ruhadarabokat vásárlunk. Kerüljük az állati eredetű textileket, mint a kasmír, a selyem, a és a toll. A divatipar jelenleg a legkörnyezetkímélőbb alapanyagnak a következőket tartja: len, kender, gyapjú, minősített (pl. GOTS, OEKO-Tex) biopamut, újrahasznosított műszál. Ha tehetjük válasszunk drágább öko-ruhákat, melyek sokkal tartósabbak, nem használnak káros vegyi anyagokat a gyártáshoz, festés során sem alkalmaznak veszélyes kémiai anyagokat, újrahasznosított anyagokból is készülhetnek, és nem utolsó sorban megfelelőbb munkakörülmények között dolgozók állítják őket elő.

Forrás: bbva.com

Vegyünk használt ruhát!

Igaz, hogy az outlet és second-hand boltok többségében is sok fast fashion márka ruhája kapható, de így ezek ís újabb esélyt kaphatnak. Ugyanakkor találhatunk ezekben nagyon sok más jó minőségű darabot is. Többségünk fontosnak találja, hogy vásárlás előtt fel is próbálja a ruhadarabot. Ha valamire szükségünk van tehát, legközelebb, mielőtt egy fast fashion boltba szaladnánk, nézzünk szét néhány second-hand vagy vintage üzletben. Ha jobban kedveljük az online vásárlást, akkor százával találunk facebookos adok-veszek csoportokat is, ahol szintén remek darabokra lehet bukkanni. Fontos megjegyezni azonban, hogy az sem környezettudatos magatartás, ha rengeteg használt ruhát vásárlunk és halmozunk fel. A mértékletes fogyasztás legyen a second hand darabokra is érvényes!

Mi legyen a kiselejtezett használt ruháinkkal?

A jobb darabokat tegyük el későbbre, cseréljük el, ajándékozzuk el, adjuk el egy börzén, adjuk a rászorulóknak – megannyi lehetőségünk van. Itt megemlítjük, hogy az erdélyi városokban nagyon jó Caritas-os textilkonténer hálózat van, ami talán a legegyszerűbb módja annak, hogy jó helyen tudjuk régi, de még használható ruhadarabjainkat. Azoknak a daraboknak sem szabad gondolkodás nélkül a szemétbe kerülniük, amelyek szakadtak, pecsétesek, és nem alkalmasak arra, hogy továbbadjuk valakinek. Legyünk kreatívak: a Pinterest ebben is a barátunk, hogy saját készítésű, újrahasznosított darabokat hozzunk létre anyagdarabokból. Végső esetben, adjunk esélyt régi, de jó anyagú darabjainknak, hogy törlőrongyként szolgáljanak tovább. A lényeg a következő: csakis az kerüljön a szemétbe, amit nem tudunk másképpen újrahasznosítani.